FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Velencei-tó körül
· Kultúránk
· Hagyományaink
· Hivatalok
· Kapcsolat, Impresszum

 
Hírek
 · Helyi hírek
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Civil Kurázsi
 · Természet
 · Krónika
 · Magyar Termék
 · 

 
Menük
· Főoldal
· Apróhirdetés
· Bannerek
· Bemutató oldalak
· GYIK
· Hirdetések
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· Visszajelzés

 
Keresés itt




 
Számláló
Összesen


találatot kaptunk az oldal indítása óta:

 
Országos támogatóink

 
Támogatók
Ez itt az Ön hirdetésének a helye
Mosolygás 

 
Hirdetés



A Velencei-tó körül
A Velencei-tó körül



Budapest és Székesfehérvár között, majdnem félúton, a közép-dunántúli régióban, a Mezőföld északi szegélyén a Velencei-tó állítja meg az utazót, akár az autópályán, akár a régi országúton halad. A tó nemcsak kiváló üdülő- és strandoló hely a nyári melegben, de egész évben fogadja a horgászokat, és délnyugati csücskében, a Dinnyési-fertő védett területén pedig a madarászokat. Tavasszal és ősszel a kirándulók, gyalogos turisták érkeznek ide, hogy megismerkedjenek a környék természeti és kulturális értékeivel. A tavat és a partján elterülő legrégibb települést - feltehetően Bonfininak köszönhetően - egyaránt Velencének hívják.

  


A Velencei-tó és környéke kicsiny, de rendkívül változatos táj, hiszen itt hegy, víz és síkság egyaránt előfordul. A hegyvidék hossza kb. 20 km, szélessége 6-7 km, felszíne lankás lejtőkkel, széles, tágas völgyekkel tagolt szelíd dombságra hasonlít. Legmagasabb pontja - a Meleg-hegy - 352 m, de az átlagos magasság alig haladja meg a 200 métert.

A Velencei-tó vízfelülete 24,2 négyzetkilométer, hossza 10,8 km, szélessége pedig 2-3,5 km között váltakozik. A tó sekély, átlagos vízmélysége 1,89 m.

A Velencei-tó partján két város található; a déli parton Gárdony, az északkeletin pedig Velence. A tó északi oldalán további három település fekszik: Pákozd, Sukoró és Nadap, régi, népművészetileg is érdekes halászfalvak.
Velencével szinte egybenőve Kápolnásnyék község található, amelynek szülötte neves költőnk, Vörösmarty Mihály. Szülőháza a 70-es útról közelíthető meg, amely ma emlékmúzeum.
(Dinnyés és Agárd Gárdony város településrésze)
Letölthető film: Kincsünk a Velencei-tó
A Velencei-tó északi oldalán terül el a Velencei-hegység, Magyarország egyetlen, zömében mélységi magmás kőzetből felépített hegysége, mely erősen letarolt gránitból áll. Idők folyamán különleges gránit sziklacsoportok és alakzatok képződtek, melyek védettség alatt álló természeti értékek és a Velencei-hegység turistaútjainak célpontjai.
Ilyenek a Pákozdtól északra levő ingókövek (Pogány-kő, Gomba-kő, Oroszlán szikla, Kocka szikla) és a Sukorótól északra levő Gyapjaszsák , vagy a Likas-kő, mely a kb. 700 évvel ezelőtti oklevelekben, mint határjel szerepel, vagy a Pázmánd község déli kijárata közelében levő Cseplek-hegyi sziklák.
Erre a gránitsziklára helyezték Nadap község közelében az országos szintezési alappontot.

Kócsagok és a gémek birodalma

A Velencei-tó nádasai, zsombékosai a vizimadarak ezreinek adnak otthont. Harmincnál több madárfaj fészkel rendszeresen a rejtett nádi tanyákon, de a tavaszi és az őszi madárvonulások idején az állandó "lakók" mellett a szárnyas "tranzit utasok" ezrei szállnak meg a madárszálIókban. Az 1750-es években még gödényeket, darvakat is megfigyeltek a tónál. Azok ugyan már nem fészkelnek e tájon, de a nádasokban még mindig otthon vannak a hófehér nagykócsagok.

A tó kecses "madárkirálynői" mellett szürke gémek, kormos szerkök, guvatok, liIeféIék, nyári Iudak költenek a nádi tanyákon, s nagy számban fészkeInek a tónál a különféIe récék, szárcsák, bibicek, dankasirályok, búbosvöcskök. A rejtett nádszigetek otthont adnak a nádi énekesmadaraknak is, többek között nádirigók, nádi tücsökmadarak, barkos cinegék, fülemüle sitkék tanyáznak a vizinövényekkel sürün benőtt nádszigeteken. 

A tó gazdag madárvilága régóta vonzza a kutatókat. Olyan neves ornitológusok, természettudósok igyekeztek "feltérképezni" a nádasok Iakóit, mint Fényes EIek, Hermann Ottó, Chernel István, Radetzky Dezső, s mai utóduk, a madárvilág jeles ismerője, Radetzky Jenő. A tónál immár több, mint két évtizede müködik az első, 1928-ban létrehozott, de a II. világháborúban elpusztult madármegfigyelő állomás méltó utóda, a Chernel István madárvárta.

Velencei-tó, "a napfény tava"

Legtöbbünk gyermekkori emlékeinek meghatározó pillanatai közé tartoznak a Velencei-tavi fürdőzések: családi nyaralások, táborozások. Azok a felejthetetlen napok, amikor édesanyánkkal napoztunk, nézelődtünk, édesapánkkal csendben horgásztunk, vagy fejeseket ugráltunk az üdítően friss tóba. Közép-Dunántúl kincse a Budapest és Székesfehérvár között körülbelül félúton található, a Velencei-hegység lábánál elnyújtózó bársonyos vizű Velencei-tó, mely a Balaton és a Fertő-tó után hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. A tó már a reneszánsz idején fénykorát élte, ékes bizonyítéka ennek, hogy a kor legendás krónikása, Bonfini szerint nevét a Mátyás király udvarába érkező olasz telepesekről kapta.

Ha földtörténeti szempontból vizsgáljuk a tó korát, akkor bizony fiatalnak mondható, "mindössze" 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. A Velencei-tó kiterjedése ekkor csaknem háromszorosa volt mai önmagának, ám az évek múlásával a mélyebb részek fokozatosan lesüllyedtek, víz alá kerültek. Míg az így létrejött árkos mélyedést a viharos szelek egyre jobban alámosták, addig a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, valamint a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték. A Velencei-tó tehát hol kiáradt, hol kiszáradt. Ez önmagában még nem is lett volna túl nagy baj, de az áradások és száradások között óriási (akár 150-180 cm!) vízszint-ingadozások voltak. Csapadékosabb időkben a tó szinte megzabolázhatatlannak tűnt, olykor például több száz hektár területet is elöntött; az aszály sújtotta 1960-as években pedig annyira kiszáradt, hogy homokos medrében huszárok gyakorlatoztak.

Ennek a problémának az orvoslására egyetlen hatékony recept volt csak, mégpedig a tószabályozás, mely az 1960-as évek második felében kezdődött meg. Mint minden természetes tó, így a Velencei-tó is elöregedett, az elmocsarasodás ellen komoly "utókezelésekre" volt szüksége: iszapkotrások, vízpótlások, mederszabályozások, partfal kiépítések követték egymást. A milliárdos beruházás végül meghozta gyümölcsét: a Velencei-tó vízminősége alig egy évtized alatt egy teljes kategóriát javult, hazánk egyik legkedveltebb üdülő paradicsoma lett.

A tó területe és vízszintje tehát a természet és az emberek együttes munkájának köszönhetően nyerte el mai formáját. A jelenleg 26 km2-es Velencei-tó hossza 10,5 km, átlagos szélessége 2,4 km, - mélysége 1,5 m. A sekély vízszint kedvező hatással volt a napjainkban is uralkodó, a tó egyharmadát borító nádrengeteg, illetve a partmenti zsombékosok kialakulására. A helyiek leleményességére jellemző, hogy minden egyes nádszigetre, tisztásra külön-külön nevet ragasztottak. A népnyelv adta elnevezések többsége sajnos mára feledésbe merült, csupán egy-kettő maradt fenn belőlük (Öregtisztás, Lángi-tisztás, Hosszú-tisztás, Nagy-tisztás, Vendel-tisztás, Nemfogi-tisztás, Bagoly-fészkes,stb.).

A tavat elborító sűrű nádrengeteg nemcsak környezeti, hanem megélhetési szempontból is meghatározza az itteni lakosság életét: a nádvágás, nádfeldolgozás ősidők óta keresett szakma a környéken. Ősszel kévékbe, úgynevezett nádsátrakba rendezik a betakarított és kiszárított nádat, melyek nagy részét Nyugat-Európába szállítják tetőfedő nádnak, illetve nádszövetnek.

A nádon kívül jellemző vízinövények a part menti sásfajták, a kosbor, a sziki őszirózsa, a veresnadrág csenkesz, a nádasok szélén a vízirence, a csillárka, valamint a törékeny levelű borzhínár.

Az általában szürkés zöld színbe "öltözött", békésen csillogó tó keleti partszakaszai százezrével csalogatják a vendégeket. A partjai mentén sekély vizű Velencei-tó biztonságos strandjainak, a napsütéses órák magas számának (2050 óra / év) köszönhetően ma a kisgyermekes családok egyik legnépszerűbb üdülőhelye. Gyorsan (akár 26°C-ra is) felmelegedő vize strandolásra és horgászásra egyaránt alkalmas. A vízi sportok szerelmeseinek sem kell csalódniuk; míg tavasztól őszig a Velencei-hegységről alázúduló szelek szörfözésre, vitorlázásra, kajakozásra, kenuzásra, és evezésre csábítanak, addig télen a megvastagodott jégtakarón korcsolyázni, jégvitorlázni lehet. A Velencei-tó partjainál szinte mindenütt van csónak-, szörf- és vízibicikli-kölcsönző, éhünk-szomjunk csillapításáról pedig a legkülönfélébb igényeket kielégítő büfék, bisztrók, gyorséttermek, falatozók gondoskodnak.

A nyugati részt pásztázva tekintetünkkel, egyre beljebb és beljebb merészkedve már egy lakatlannak tűnő, különleges ősi világ képe elevenedik meg előttünk: buján tekergő nádasok, nádlagúnák, nedves, párás levegő kölcsönöznek kísérteties hangulatot a tónak. Ha szerencsénk van, a felhők közül bepillantást nyerhetünk az összefüggő nádasok, nádszigetek érintetlen világába - fentről tisztán kivehetők a sűrű nádasok keskeny ösvényei, sejtelmes vízi útjai, titokzatos útvesztői, labirintusai. Talán ezt az édenkertet látták meg a Velencei-tó és a Dinnyési-Fertő nádasai felett elrepülő madárrajok is... ugyanis ez a 420 hektáron elterülő vízibirodalom a Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület, egyik utolsó menedéke a számos ritka és védett vízimadárnak. A távolról is jól hallható madárhangok elárulják, hogy a terület szárnyasok ezreinek nyújt biztonságos fészkelő-, búvó-, és lakóhelyet.

Valóban, tavasztól őszig közel ötvenféle madárfaj "beszélgetésétől" hangos a nádas. Az egyedülállóan szép természeti értékekkel bíró madárrezervátum ideális helyet nyújt otthonteremtéshez, fészekrakáshoz, költéshez, táplálkozáshoz, átmeneti "szálláshoz", pihenéshez egyaránt.

A tó különlegesen gazdag madárvilága hosszú idők óta vonzza a neves ornitológusokat, természettudósokat; járt már itt madárlesen Fényes Elek (1807-1876), Herman Ottó (1835-1914), Chernel István (1865-1922), valamint méltán híres utóduk, Radetzky Jenő (1909-1992) is. Felfedeznivaló akad bőven, hiszen az év különböző szakaiban más és más szárnyas lakók népesítik be a nádszigetek közt megbúvó madárlakta-tanyákat.

Ha valakit érdekel a Velencei Madárrezervátum és a szomszédos, 545 hektáros Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület madárvilágának a megfigyelése, nem árt, ha tudja: az itteni védett madárbirodalom tanulmányozására csak engedéllyel, szakvezető vezetésével van lehetőség, de az Agárd és Dinnyés között található Chernel István Madárvárta megfigyelőtoronyból távcsővel is jól belátható.

A belső nádrengeteg madárvilága mellett a part menti nádasokban élő kisállatok gazdag állománya is megfigyelhető: békák, gőték, mocsári teknősök, vízisiklók, cickányok és törpeegerek lakják e területeket.

A festői Velencei-tó többi része a halak birodalma, és egyben a horgászok paradicsoma. Kezdetben a halászat jelentette az egyik legfontosabb megélhetési forrást a környékbeli települések lakói számára, ám a mértéktelen orvhalászat olyan pusztítást okozott a tó halállományában, hogy az 1800-as évek második felétől erősen megszorították a velencei-tavi halászati lehetőségeket, majd 1974-ben meg is szüntették a halászatot. Napjainkban a sporthorgászok örülhetnek leginkább a halakban gazdag víznek, akik számukra kiépített horgásztanyákon, pecázó telepeken hódolhatnak szenvedélyüknek. Van a tóban bőséggel ponty, busa, csuka, süllő, harcsa, balin, keszeg, dévér, sügér, amur és angolna. Errefelé nem ritkák a többkilós kapások sem; a velencei-tavi horgászás történelmében az eddigi rekordot - legjobb tudomásunk szerint - egy 58,5 kg-os busa kifogása jelentette.


A pecások egyik kedvelt horgászterülete a Szúnyog-sziget; már a part mentén sorakozó halászladikok is jelzik, hogy ez bizony az ő felségterületük. S ha mégsem rajonganánk a horgászásért, érdemes a "papával" tartanunk és áthajókáznunk a szigetre, hiszen az itteni békés csend semmihez sem fogható, étvágyunkat pedig a közeli csárdában feltálalt halspecialitásokkal csillapíthatjuk.

A selymes vizű tavat nemcsak természeti értékei, hanem ásványi anyagokban való gazdagsága, frissítő és regeneráló hatása, gyógyító ereje miatt is érdemes felkeresnünk! A víz oldott magnézium- és sótartalma az ideg-, a mozgásszervi és nőgyógyászati megbetegedések; kénhidrogén tartalma a reumatikus bántalmak kezelésére kiváló.

Ahhoz azonban, hogy a Velencei-tavat és környékét igazán megismerjük, felfedezzük, többnapos kirándulásokat érdemes terveznünk. Minden velencei-tavi település más és más arcát mutatja meg a vidéknek: hol fürdőzőktől hemzsegő vízpart, hol dimbes-dombos-szélfútta vidékek, ritka madarakban és növényekben gazdag természetvédelmi területek, csendes horgásztanyák, hol pedig régi tájházak, érdekes kiállítások, történelmi és népművészeti emlékek várnak ránk.

A tó ritka madarainak nyugalmát rezervátum biztositja, ahol 420 hektáron éIhetnek, költhetnek, fészkelhetnek nyugodt körülmények között a szárnyas Iakók.
A madarak mellett figyelemreméItó a part ősnádasaiban éIő apró állatok - törpeegerek, cickányok - nagy száma a tóparti állatvilágban. A nádasokban, a partok mentén gyakran tünnek fel a vizisiklók, a különféle békák és gőték, s a lomha mocsári teknősök. A tó vize rendkivül gazdag halban. A horgászok szerint az egyik Iegjobb pontyozó viz. A pontyon kivül csuka, süllő, keszeg, s újabban amur és angolna él a planktonokban gazdag vizben.
A tó flórájának uralkodó növénye a nád. A csaknem kör alakú nádszigetek, a valoságos "náderdőt" alkotó, összefüggő nádasok, a partmenti zsombékosok adják meg a Velencei-tó igazi karakterét. A népnyelv nevet is adott a nádszigeteknek: babáknak, illetve bokroknak hivták őket. Valamennyinek saját neve volt és van még ma is, de azokat már csak kevesen ismerik. A nádasok szélén nyaranta tömegesen virit a vízirence, gyakori a borzhínár, a csillárka, a partok mentén pedig a sziki őszirózsa, a veresnadrág csenkesz, a kosbor és a különféle sásfajták.
hungaryrooms.com








 

Pákozd

Pákozdi Csata Emlékmű, Pákozd, Velencei-tóPákozd a Velencei-tó ÉNy-i részén fekszik. Táji természeti adottságai, a főváros és Székesfehérvár közelsége nagy előnyt jelent a település számára.

A történelmi sors patináns névvé tette Pákozdot, amelyet leginkább az 1848-as szabadságharc első győztes ütközete fémjelez. A Mészeg-hegyi Katonai Emlékhely őrzi 1848-tól napjainkig "A mindenkori magyar katonának..." az emlékét.
Itt állítottak emlékhelyet a Doni-hősöknek, ahol minden évben megemlékezést tartanak. Ehhez kapcsolódóan alakult a XX. századi háborúk emlékpontja is a hegytetőn. Különleges élményt nyújt a Missziós Emlékműhöz tartozó interaktív kiállítás, ahol a látogatók fel és kipróbálhatják a katonai eszközöket is.

Bella-tó, Pákozd, Velencei-tóKirándulás és hosszabb üdülés egyaránt tervezhető a környéken.
A programok, rendezvények szélesítik a helyben nyújtott lehetőségeket. Külön ki kell emelni a vulkanikus kőzetből eredő pozitív hatásokat, valamit a levegőtisztaságot, mely frissülést, megújulást jelent a látogató számára.

Ezt elősegítik a természeti környezet kincsei: az Anikó-forrás, a világviszonylatban egyedülálló Ingókövek, az Arborétum, a Szúnyog-sziget, az Abajka völgye, és az ott található Gyurgyal telep.
Említhetjük a csodálatos környezetben található Bella tavat is.

Pákozdi Ingókövek, Pákozd, Velencei-tóFellelhetőek a régi építészeti hagyományok, az igazi falusi környezet és ehhez kapcsolódó szállások, szolgáltatások várják a látogatókat. A település dinamikusan fejlődik. A gyönyörű panoráma és a különleges mikroklíma miatt egyre többen választják a letelepedésre Pákozdot.

A programok, rendezvények őrzik azokat a népszokásokat, melyek hűen tükrözik a falusias környezetet, e településtípus elvárásait, továbbá megemlékeznek a település történelmi eseményeiről.

velenceito.info


© Velencei Polgár Info . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2007-04-14 (3350 olvasás)

[ Vissza ]

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 2007 Polgár Info. Minden jog fenntartva.



Wolf Studio